Szerelvényezés

Szerelvényezés fogalma

A PolyBoard szemléletében a szerelvényezés alapja a megmunkálás. Fiókok esetén a vasalatot rögzítő furatok és azok pozíciója, zsanérok esetén a pánthely és a talp rögzítő furatok, köldökcsapnál az él és lapfuratok, de lehetőség van alakos, marással elkészített megmunkálásra, pl. Cabineo vagy Rafix20 esetén. Létrehozható továbbá horony megmunkálás és lehetőség van CNC technológiából makrók beemelésére is.

A szerelvényezésnél további lehetőség a 3D-s elemek megjelenítése is.

A szerelvényezéshez kapcsolódó megmunkálásokat lapok viszonyában vagy egy laphoz önállóan is elhelyezhetjük.

Szerelvényezés lapkapcsolatnál

Ebben az esetben a lapkapcsolódásoknál találkozó két lapra kell elhelyezni a megmunkálásokat. A logikán túl ezzel megoldással biztosítja a PolyBoard azt, hogy a más-más lapon levő, de egymáshoz tartozó megmunkálások (pl. fióksín furatok, fiókelőlap furatok) megfelelő pozícióba kerüljenek egymáshoz képest.

Elsőként meg kell határozni, a referencia tengelyt, (szaggatott vonallal jelölve a fenti ábrán) azaz a megmunkálások Y irányú, kapcsolódási vonalra merőleges elmozdítását mihez szeretnénk értelmezni.

A referencia tengely megválasztására fontos figyelmet fordítani. Néhány egyszerű példa a köldökcsap és az excenter összehúzó. A köldök csap esetében a referencia tengelyt „Közép” pozícióba állítva az aláfekvő lap élközepe lesz a nulla pont. A szükséges élfurat elhelyezésekor a megmunkálás mindig a lap középvonalán kerül elhelyezésre, azaz bármilyen lapvastagság esetén a köldökcsap középen marad.

Excenteres összehúzó esetén a Felület 1 vagy Felület 2 választása esetén az összehúzó fej az adott lapsíktól mérve lesz befúrva, azaz bármilyen vastag is a lap a furat mindig ugyanolyan mély lesz és ami fontosabb, a szembe helyezett excenter szár lapfurata is a megfelelő helyre kerül. A ráfekvő lap éle kivetőpántok alkalmazásánál lehet hasznos, a ráütődő ajtó éléhez képest lesz a zsanér elhelyezve. A megfelelő referencia tengely választáshoz kisebb gyakorlat szükséges.

További feladat, hogy a megmunkálás elhelyezése során ki kell választani, hogy melyik lap, melyik felületét használjuk.

Aláfekvő lap esetén választható felületek:

• felület 1
• felület 2
• lap éle

(ebben az esetben a mintaábrán az aláfekvő lap bal oldali felülete a felület 1 és az azzal ellentétes pedig a felület 2)

Ráfekvő lap esetén választható felületek:

• belső felület
• külső felület
• lap éle

(ebben az esetben az aláfekvő lap iránya a belső felület, az azzal ellentétes pedig a külső felület)

A szerelvények elhelyezése pozicionálási szabállyal történik.

Önálló lapszerelvények

Önálló lapszerelvény esetén a megmunkálásokat egy, a laphoz rendelt elméleti koordináta rendszer középpontjához képest lehet elhelyezni.

A megmunkálások definíciója hasonló a lapkapcsolati szerelvényezésnél alkalmazott módszerrel

Az önálló lapszerelvények elhelyezése az adott lap kijelölése után a Tulajdonság panelon a „Szerkesztés” nyomógomb alatt hajtható végre.

Az önállóan elhelyezett szerelvény esetén a lap méretei szolgálnak referenciaként.

Lehetőség van a lap egy adott jellemző pontját kiválasztani (él középpontok, sarkok, lapközéppont) és ahhoz képest méretezéssel elhelyezni a megmunkálást, de pozicionálási szabályok is megadhatók vízszintes és függőleges irányban is.